A rövid tenyészidejű mustár igen elterjedt zöldtrágyanövény mindenütt. A méltatlanul mellőzött magyar zöldtrágyázási gyakorlatban szerencsés lenne ezzel a növénnyel próbálkozni, hiszen a gyors szakmai sikerek és a gazdaságossági szempontok e növény mellett szólnak. 

Nyár végi vetését követően nagyon gyorsan kel, majd a rövidülő nappalok hatására fejlődése lassul, ami a vegetatív részek fejlődésére kedvező hatású. Dombvidékeken megvédi a talajt az eróziótól lassul, ami a vegetatív részek fejlődésére kedvező hatású. 

Dombvidékeken megvédi a talajt az eróziótól és a bemosódó nitrogént, a talajfelszín közelében visszatartja. 

Késői vetésben is eredményes és kiváló gyomelnyomó hatású növény. November közepére éri el azt az optimális vegetációs állapotot, amikor érdemes leszántani. Ekkor gyökérrendszere is jelentős tömeget képvisel  és 50-70 cm mélységig szövi át a talajt. 

A mustár a talajban levő nitrát mennyiséget gyökereivel – 100-140 kg/ha – megköti, és azt a megkötés helyén konzerválja. Tavasszal, a mustárral zöldtrágyázott területen a mag-ágy készítéshez igen kedvező állapot alakul ki és mérhetően magasabb humusz-tartalommal lehet számolni.

A nyugati gyakorlatban lábon hagyják lefagyni a mustárt, majd tavasszal egy menetben kompaktorral talajba dolgozva készítenek magágyat.

ezermagsúlya: 6-8 g, magja: 1-1,5 mm átmérőjű

zöldhozama: 25-35 t/ha, szárazanyag tartalma 3,5 t/ha

gyökértömege: 10-15 t/ha

vetőmagszükséglete: 18-20 kg/ha